Bár igazából még aludhatunk egy párat addig, de az üzletek a „Halloween, Mindenszentek, Halottak napja” forgatag után egyből cserélték a díszletet, és már bárhova is nézünk szaloncukorral, Mikulás/Télapó (kinek-kinek mi) csokival, dekorációval találkozunk. A Black Friday-t már szinte észre sem vesszük, pedig … És erről egyből legtöbbünkben felötlik, mindjárt itt a Karácsony, és még senkinek semmit nem vettem. Ezért lázasan elkezdünk kutatni a jobbnál jobb ajánlatok között, hogy le ne maradjunk. Néhány éve online. Mert az a leggyorsabb, könnyen összehasonlíthatjuk az ajánlatokat, egyszerűen kifizethetjük, házhoz is szállítják. Elkezdjük lassan időprésben érezni magunkat. Elkezdünk lassan stresszelni. (Remélhetőleg azért nem mindenki … 😉 ) És úgy érezzük, ha nem nézünk, kattintunk meg minden kecsegtető ajánlatot, lemaradunk valamiről, és akkor mi kerül a fa alá???
És miről nevezetes még ez az időszak?
Az egyik legaktívabb időszak az internetes csalások, átverések területén.
Van amire nem lehet elégszer felhívni a figyelmet!
Bár egész évben hallhatjuk, láthatjuk a különböző internetes csalásokról szóló híreket, folyamatosan arra figyelmeztetnek bennünk, mit NE tegyünk, mire figyeljünk, ilyenkor mégis sokan úgy tesznek, mintha semmi nem történt volna korábban. És ezt nagyon könnyű kihasználni.
A legjobb védekezés – szinte mindig – a megelőzés, ezért lássuk milyen típusú csalásokkal találkozhatunk, és mit tehetünk azért, hogy a pénztárcánk ne bánja jobban, mint szeretnénk, és az ünnepekből csak az ajándékozás örömének emléke maradjon nekünk.
A Black Friday és az ünnepet megelőző időszakban is kiemelten megnő a hamis webshopok, hamis termékek megjelenése. Ha nem vagyunk elég figyelmesek, akkor könnyen csalók áldozatává válhatunk mi is. Ha valami túl szép, hogy igaz legyen, akkor az általában nem is igaz. (Ugye senki sem gondolja, hogy pl. egy több tízezer forintos Lego-t „kiárusításban” meg lehet venni 1-2.000 Ft-ért?)
Ahogy közelednek az ünnepek sokan érzik úgy, hogy ha esetleg egész évben nem volt rá lehetőségük, most szeretnének rászorulóknak segíteni. Ebben az időszakban megnőhet a jótékonykodás iránti vágyunk és szívesen adományozunk. Viszont lehetnek olyanok, akik pont ezt a „jószívűséget” szeretnék kihasználni, akár hamis fotókkal, hamis online fizetési linkekkel, bankszámlaszámokkal.
Ebben az időszakban megnőhetnek a nagy kedvezményekkel kecsegtető utazási ajánlatok, színház-, vagy koncertjegyek. Ha ezek nem a valós szervezőtől származnak itt is a legnagyobb problémát – azon túl, hogy lehet, hogy semmit sem kapunk a pénzünkért – a személyes, illetve bankártyaadatainkhoz való hozzáférés jelentheti.
Mit tehetünk, hogy megelőzzük az áldozattá válást?
- Mindig ellenőrizzük az eladót, mielőtt megvásároljuk (rosszabb esetben kifizetjük előre) a kiszemelt árut. Ellenőrizzük van-e honlapja pl. egy Facebook-on hirdető üzletnek, van-e kapcsolattartója, van-e üzlete, amit személyesen is felkereshetnénk. Külföldi oldalak esetén is szükséges feltüntetni egy vásárlói tájékoztatót, amiben többek között információkat kaphatunk arról, hogy hol tudunk reklamálni, milyen jogaink lehetnek vásárlóként, milyen garanciális/jótállási feltételeket vállal az eladó, stb. Ha nem találunk ilyet, akkor kezdjünk el gyanakodni, főleg, ha egy „visszautasíthatatlan” ajánlattal találkozunk.
- Korábban mindig javasolt volt az ületre leadott vélemények (kommentek, posztok) átolvasása is, de napjainkban ebben már nem bízhatunk száz százalékosan. Még mindig érdemes átböngészni ezeket a megjegyzéseket is, de némi fenntartással, mert nem lehetünk biztosak benne, hogy valóban természetes személy írta-e azt a saját tapasztalata alapján, vagy valamilyen „bot”, esetleg hamis, vagy feltört profil.
- Ha olyan helyről vásárolunk, ahonnan még nem rendeltünk korábban, lehetőség szerint az utánvételes fizetést válasszuk. Bár ez többnyire plusz (néhányszáz forintos) költséget jelent, de inkább fizessünk kicsivel többet, a helyett, hogy hiába várnánk a már kifizetett terméket.
Ebben az időszakban megnőhet az emailben, sms-ben, mobilhívásként kapott csalási kísérletek (spam, phishing, smishing, vishing) száma. Ezekben pl. találhatunk káros tartalmakhoz vezető linket, ami megfertőzheti a számítógépünket; olyan hamis weboldalakat, ahol a személyes, és/vagy bankkkártya adatainkat szeretnék megszerezni. Illetve telefonon akarhatnak rávenni bennünket, hogy személyes és bankkártyaadatokat adjunk meg, vagy olyan alkalmazást telepítsünk számítógépünkre, mely segítségével azután távolról hozzáférhetnek az eszközhöz és érzékeny adatokat érhetnek el, vagy akár megfertőzhetik az eszközt.
- Emailek esetében – bár már elég sok kéretlen levelet blokkolnak a levelezőrendszerek – mindig ellenőrizzük a feladót, a levelek nyelvhelyességét, a megszólítást. A magyar nyelv egyedisége eddig elég jó védelmet biztosított a különféle automatikusan generált levelek ellen, viszonylag könnyen észrevehetők voltak a nem helyes szórendek, kifejezések. Napjainkra a csalók eszközei is egyre finomodnak, legyünk kritikusak.
- Fontos, hogy sms-ek esetén soha ne kattintsunk az abban található linkre! Mivel mobilon sokaknak nehéz ellenőrizni, hogy a link valójában hova vezet – kattintás nélkül -, és az sms feladóját is már könnyű hamisítani, ezért nem lehetünk biztosak a feladóban sem.
- Telefonhívás esetén, mégha magyarországi számról hívnak, és egy bank nevére hivatkoznak, akkor se adjuk meg a bankkártyánk adatait. Néhány bank esetében már nem kérnek személyes adatok alapján beazonosítást, ha a bank mobilalkalmazását használjuk, azon keresztül, egyszerűen azonosíthatjuk magunkat. Más bankok esetében, se adjuk meg személyes adatainkat, hanem kérjük, hogy némely információt a hívó adjon meg rólunk. Szinte minden bank felhívja már az ügyfelei figyelmét, hogy ők sohasem kérnek bankszámlára, bankkártyára vonatkozó adatot, sem emailben, sem telefon.
Mindezeken túl, vizsgáljuk felül a bankkártya használathoz kapcsolódó beállításainkat, amit egyébként is javasolt néha megtenni. Ellenőrizzük, hogy pl. az egyszeri online vásárlás összegének korlátja, a napi online vásárlások darabszámának maximuma a lehető legkisebb legyen. Előfordulhat, hogy alkalmanként egy nagyobb összeg kifizetésére lenne szükség, akkor ideiglenesen növeljük a keretet, de utána állítsuk vissza. Ezzel elkerülhetjük, hogy ha „rossz kezekbe” kerülnének a kártya adataink, akkor se legyen alkalma a csalóknak azonnal „leüríteni” a bankszámlánkat. Amennyiben a bankszámla vezetőnknél van lehetőség ideiglenes, virtuális kártya használatára, akkor ezeket a vásárlásokat inkább azzal hatjsuk végre. Ha – véletlenül – mégis megadnánk a bankkártyánk adatait, akkor a lehető leggyorsabban hívjuk fel a bankunkat és tiltsuk le a kártyát, illetve jelezzük, lehetséges, hogy csalók áldozatává váltunk.
A fentiekben néhány módszert és lehetséges megelőzési módot olvashattatok, de amint tapasztalhatjuk, mindig lesznek új, kifinomultabb módszerek az emberek megtévesztésére.
Összességében, néhány egyszerű szabály betartásával, és egy kis odafigyeléssel már nagyon sokat tehetünk azért, hogy adataink és a pénztárcánk is biztonságban maradjon!
A védekezés első, és egyben legegyszerűbb módja minden esetben:
Olvass, értelmezz, és gondolkozz mielőtt kattintasz, vagy adatot adsz meg!
Ha szeretnél többet megtudni a különböző csalási és védekezési módokról, illetve megelőző lépésként, hogyan tudnád a munkatársaidat tudatosítani, vedd fel a kapcsolatot velünk az alábbi linken: