…gondolatok a 4. Üzletasszony-találkozó margójára
2024 szeptemberében a Csongrád-Csanádi Kereskedelmi és Iparkamara (CSKIK) a Női Vezető Klubbal karöltve 4. alkalommal rendezte meg Üzletasszony-találkozóját, melyről részletes, hivatalos beszámolót megtaláltok a CSKIK honlapján, itt: Üzletasszonyok találkozója a kamarában
Itt, én most csak néhány személyes benyomást szeretnék megosztani veletek. Előre jelzem, szubjektív lesz. 🙂
Bár már jó ideje kamarai tag vagyok, de eddig még nem nagyon vettem részt rendezvényeken. Vagy az időm nem engedte (olyan munkahelyem volt a vállalkozás mellett, ami teljesen beosztotta minden időmet), vagy más rendezvény volt rászervezve, vagy el sem olvastam nagyon a kamarától érkező emaileket,…. az a lényeg, hogy mindig találtam valami kifogást, hogy ne menjek el. Nagy a tömeg, sok az idegen ember, nem ismerek senkit, … számomra nem egy komfortos helyzet.
Az idén augusztusban viszont úgy alakult, hogy pont elolvastam a tájékoztatót a rendezvényről, pont „váltás”-on gondolkoztam, és pont egy ismerősöm tartott előadást, így nem sokat tépelődtem, beregisztráltam. Elmentem.
Nem bántam meg. 🙂
Az első néhány perc nagyon furcsa, idegen volt. Rengeteg nő együtt. Szerintem még soha nem voltam ilyen környezetben. A „mi” szakmánkban nagyon ritka, amikor nem a fériak uralják a „teret”. Ez most egy teljesen más érzés volt. /És igenis, bárki bármit is mond, létezik a „női energia”. :)/ Egy nagyon hasznos előadás után, (Köszönöm Enikő! :)) egyszercsak azt mondták, hogy akkor most kezdődik a kapcsolatépítés. Mint egy „rapid-randi”. Néhány perce van mindenkinek, hogy bemutatkozzon, beszélgessen a vele szembenülővel, majd mindenki jobbra/balra el, és kezdődik elölről. Hááát, mit mondjak. Eddig még rapid-randin sem voltam, de most kicsit megtapasztalhattam milyen érzés lehet… Időközben kiderült, hogy nemcsak egy ismerősöm van a teremben, hanem olyanokkal is találkoztam, akikkel már sok-sok éve nem. Így végül nagyon jó hangulatban hagytuk el a rendezvényt.
Összegzésképpen: a rendezvény végére a hangom elment, (pedig nem is kiabáltam 😀 ), az összes névjegykártyámat elosztogattam (megj.: legközelebb többet kell vinni! 😀 ), és nagyon sok hasznos információt, tapasztalatot gyűjtöttem.
A kapcsolatépítés során (miközben mindenki „pörgött”, kb. 5 perc jutott egy ismerkedésre) jó néhány kérdéssel, kétellyel találkoztam. Ezek valószínűleg nem csak a női vezetők, vállalkozók fejében fordulnak meg, ezért próbálok most itt néhányra reagálni.
„De nekem kicsi cégem van.”
A találkozót női cégvezetőknek, válallkozóknak szervezték, és itt jónéhányan voltunk, akik nem többszázfős szervezetet irányítanak, hanem talán 1-2 főből áll a vállalkozásuk. Amikor bemutatkoztunk, és elmondtam mivel foglalkozom (információbiztonság) és miért hasznos ez, miért van erre szüksége mindenkinek, akkor sokszor érkezett a következő kérdés: „Nekem nem nagy cégem van, nekem szükségem van erre/ velem is foglalkoznál?”
Igen! Ha bármilyen online, digitális kapcsolatod van a világgal, (pl. emailt küldesz/kapsz, saját weboldalad van, webshopot bérelsz/használsz, vannak külsős beszállítóid, vannak online vásárlóid, vagy te vásárolsz online, eléhető vagy a közösségi médián, …stb.) neked is szükséged van információbiztonsági tanácsadásra! És hidd el, azért mert neked „csak kicsi a céged”, még van, aki veled is foglalkozik, és van olyan, aki neked szeretne segíteni, hogy minél inkább elkerüld a kívülről érkező támadásokat. Egy kisvállalkozás lehet, hogy sokkal jobban megérzi egy kibertámadás következményeit, mint az a nagyvállalkozás/”multi”, akinek megfelelő tartalékai vannak.
„Nekem nincs elég erőforrásom (emberem / pénzem / időm) ehhez.”
Mit jelent vajon az „elég”? Sokszor kevés anyagi ráfordítással és egy kicsivel több „előregondolással”, odafigyeléssel, tervezéssel nagyon sokat tehetünk egy szervezet információbiztonságának növeléséért. Az elsődleges célom, hogy azoknak is legyen erre lehetőségük, és elég információjuk, akik most úgy érzik nem engedhetnek meg maguknak egy saját, erre a célre „dedikált” munkaerőt.
„Ugyan ki hackelne meg engem!”
Bárki! 🙂 Na jó, ez azért nem biztos, hogy minden esetben így van, de egy támadás esetén nem muszáj csak emberi támadóra gondolni. Napjainkban elég gyakori már, hogy az internetet feltérképező „bot”-ok, amint találnak egy lehetséges célpontot, automatikusan próbálkoznak. Egy kibertámadásnak több oka, és célja is lehet. Lehet, hogy van egy elégedetetlen vevőnk, vagy egy figyelmetlen munkatársunk, vagy csak valaki szórakozásból „bepróbálkozik”, vagy egy beszállítónk nem figyel kellően a saját rendszerei biztonságára, és rajta keresztül támadnak bennünk. És még sorolhatnánk. Eg esetleges támadás során sérülhet a hírnevünk, és még komoly anyagi károk is érhetnek bennünket. Ha van lehetőségünk ezeket megelőzni, akkor miért ne tennénk meg?
És a legtanulságosabb a végére:
„Nem is úgy nézel ki, mint egy „IT”-s!’
Na, ez a kedvencem! 😀 Miért, hogyan kell kinéznie egy IT-snak, információbiztonsági szakembernek? 😉 Még mindig él több sztereotípia ezzel a szakmával kapcsolatban: pl. egy IT-s / etikus hacker / kiberbiztonsági szakember az biztosan férfi, fekete kapucnis pulcsit hord, szemüveges, egy besötétített szobában éjszaka dolgozik, rengeteg monitort bámul, és hideg pizza + kóla a főétkezése …. Hát, nem. Pontosabban biztos vannak ilyenek is, de nem ez az általános. Valójában az információbiztonsági szakemberek és a támadók is teljesen „átlagos”-an nézhetnek ki, így nem tudhatod, hogy egy mosolygós, kedves, óvónéni-kinézetű személy vajon fel tudja-e törni a rendszereidet, vagy sem. 😉
Nagyon sok egyébről beszélgettünk még, ez csak néhány olyan kérdés, amiről úgy gondoltam többek fejében is megfordulhat. A lényeg, hogy legyen bármilyen „kicsi” is a válallkozásod, ha online kapcsolatban vagy bárkivel is, mindenképpen hasznos ha foglalkozol az információbiztonsággal, hogy amennyire lehet csökkentsd egy esetleges támadás következményeit.
Ha szeretnél többet tenni saját magad, és a vállalkozásod információbiztonságáért, vagy csak beszélgetni erről, keress itt: Kapcsolat
